Vagy online a RádióQ honlapján.

A műsor blogja. Nonstop online Válságrádió.

...mert olcsó, és nincs pénzünk.

Mi kell, hogy használja valaki?

Olvasni kell tudni és nézni, hiszen egyre több videót használunk és a válságrádióból (amelyet érdemes szörfözés közben háttér-rádiónak használni), lassan "válságtévé" lesz.

KÖSZ: Az interneten szerveződünk! from Jozsef Telkes on Vimeo.

(add tovább az ismerőseidnek!)
Sziasztok!
Kénytelen vagyok ezen a listán (is) a segítséteket kérni.
100.000 magyar kisbefektető - mint kiderült, jelentős részben kiszolgáltatott idős ember - megtakarításai vannak veszélyben!
Az un. nyilt végű ingatlanalapok forgalmazását 2008 november 22-én a "nem jól értesültek" számára váratlanul felfüggesztette, majd a 2 hetes "bafagyasztás" alatt szeretve tisztelt politikusaink (mindkét oldal) megváltoztatta a tőkepiaci törvényt. Az "eredmény": mire letelt a 2 hetes felfüggesztés, már az új törvény is életbe lépett, igy aki pl. 2008 november 24-én bement a bankba és kérte vissza pénzét, amelyet "azonnal" visszakaphatónak igértek a bankok, csak április elején kaphatja vissza. De hogy mennyit, azt nem lehet pontosan tudni, majd amennyit akkor ér!
Ez nem más, mint legalizált lenyúlás, állami segítséggel elkövetett banki szerződésszegés.
Ha érdekel a téma, itt tudsz részletesen tájékozódni:
http://help.try.hu
Kérlek, ha ismersz olyan embert - gondolj a szüleidre, nagyszüleidre is -, akik érintettek lehetnek ebben az ügyben, segíts neki azzal, hogy felhívod a figyelmét a fenti oldalra, és ha nem használ internetet, akkor abban is, hogy regisztréljon a károsultak - 2009 március 7-től egyesület - odalán, azaz itt:
http://karosultak.try.hu
Végül pedig itt egy pár perces filmecske, hogy képben, hangban is el tudjam mondani, miről van szó:
http://www.youtube.com/karosultak
A segítségedet - az érintettek nevében - előre is köszönöm!
Üdvözlettel:
Dr Telkes József
http://netszemle.hu
főszerkesztője,
a KÖSZ elnöke
(Add tovább az ismerőseidnek!) 

Tedd fel a fórumokra, blogodra, küldd el a személyes ismerőseidnek. Gondolj azonban az idősebbekre is, akik nem használnak internetet. Számukra nyomtasd ki, és használd "szórólapnak" ezt az anyagot! De a legjobb, ha felteszed magadnak a kérdést: akarod-e, hogy civil mozgalommal szabjunk gátat a bankok piszkos kis "trükkjeinek"? Ha igennel válaszolsz, tedd fel a második kérdést: Hogy tudnék segíteni? Választ fogsz kapni, azt hiszem. :)

KÖSZ!

Elöljáróban annyit, hogy a témának, amiről írni fogok, nem ez az első és legautentikusabb forrása. Mivel a botrány még 2008 november elején kezdődött, néhány jó szándékú ember Dr. Telkes József kezdeményezésére már tavaly összefogott és megalapította a Banki Károsultak Önvédelmi Szövetségét, azaz a KÖSZ!-t. Akit a téma érdekel - főleg, ha károsult - rengeteg részletes anyagot találhat ezzel kapcsolatban e Szövetség www.help.try.hu oldalán (beleértve a részletes elemzéseket, jogszabályi hátteret, állásfoglalásokat, beadványokat az Alkotmánybíróságnak, a PSZÁF-nak, stb.

Én ebben a bejegyzésben az eddig történteket szeretném összefoglalni közérthető módon.

A nyílt végű ingatlanbefektetési alapok az évtized elején jelentek meg Magyarországon. Befektetési politikájuk szerint jellemzően vagy ingatlanfejlesztő-, vagy ingatlanhasznosító alapok indultak (az ilyen alapokba fektető alapok csak később indultak és a befektetett vagyon szerinti részarányuk ma sem jelentős). Az előbbiek üzletpolitikájának súlypontjában az általuk beruházott ingatlanok értékesítése, az utóbbiak esetében az ingatlanok megtartása, üzemeltetése és hosszú távú bérbeadása áll. A legnagyobb alapok ingatlanhasznosítók, és mögöttük kivétel nélkül jelentős – többnyire külföldi többségi tulajdonú – bankok (Raiffeisen, Erste, UniCredit, OTP, stb.) állnak, ami növelte a befektetők bizalmát. Az alapok prudens működését a tőkepiaci jogszabályok igyekeztek garantálni, mivel egyrészt korlátozták ingatlankitettségüket, másrész jelentős arányú és nagy biztonságúnak tartott likvid források (bankbetét, állampapír) tartását írták elő – éppen a nyílt végű alapok fő sajátosságának számító likviditás folyamatos biztosítása érdekében. A legkörültekintőbb befektető is joggal számíthatott arra, hogy befektetése szolíd, kockázatkerülő, és ami a legfontosabb: szükség esetén bármikor hozzáférhető! (Hiszen éppen ez különbözteti meg a nyíltvégű alapot a zártvégűtől.) Erre garanciát jelentettek az alapok kezelési szabályzatai, amelyek nem titkolták, hogy ez a fajta befektetés jellemzően hosszabb távú, mint pl. egy pénzpiaci alap. Éppen ezért a legtöbb alap kezelési szabályzata a gyors likvidálás ellen eddig is szankciókat tartalmazott, többnyire két félét: egyrészt a visszaváltás egy meghatározott minimális időtávon (jellemzően egy éven) belül csak „büntető jutalék” felszámításával volt lehetséges, másrészt egy meghatározott összeg felett (amely jellemzően százmilliós – tehát nem a kisbefektetői tartományba eső – nagyságrend volt) az alapkezelő élhetett a tőkepiaci törvényben (Tpt) biztosított különleges jogával, amely lehetővé tette a kifizetés legfeljebb kilencven napos halasztását. Az ingatlanalapok hamar népszerűvé váltak azáltal, hogy - legalábbis eddig úgy tűnt - minimális kockázat mellett a bankbetéteknél és a pénzpiaci alapoknál néhány százalékponttal magasabb hozamot biztosítottak. Ennek tudható be, hogy az ilyen alapok összes vagyona 2008 szeptemberére megközelítette a hatszázmilliárd forintot és köztük három olyan is volt, amelyik egyenként is százmilliárd feletti összeggel sáfárkodott. Az ide befektetők száma meghaladja a százezret (forrás: BAMOSZ).

Ez az idilli kép tavaly november 7-én darabjaira hullott szét. Hogy mi történt?
Szeptember végén a bankok elkezdtek egyre magasabb akciós betéti kamatokat ajánlani. Ezek a kezdeti 11,5 %-ról szépen felkúsztak 14 %-ig. Közben az ingatlanalapok hozama stabilan 7-8 % között volt. A "hebehurgya" befektetők erre a legtermészetesebb módon reagáltak: kivették a pénzüket az alapokból és betették az akciós betétekbe. Így csak októberben 112 milliárd Ft távozott az alapokból. Joggal kérdezheti bárki: miért érte meg a bankoknak ekkora kamatokat kínálni (amelyek egyébként a korábban elképzelhetetlen módon 3 %-kal haladták meg a jegybanki alapkamatot és 7 % körüli reálkamatot tartalmaztak). A bankok előszeretettel hivatkoznak az MNB alapkamat-emelésére, csak egy baj van: Pl .a Raiffeisen Bank már szeptember 29-én 11,5 %-ot kínált (a többi érintett is hasonlót), miközben az MNB csak október 22-én emelt kamatot. Bár a bankok azóta sem nagyon dicsekednek ezzel, de a valóságos ok egész más volt. 2008-ban a magyarországi bankok - amúgy külföldi tulajdonosaik egyetértésével, sőt inspirációjára - betétállományuk 147 %-át hitelezték a nemzetközi gyakorlatban szokásos 75 %-kal szemben. Ennél nagyobb hitelezési arány csak Bulgáriában és Izlandon fordult elő (megj.: Izlandon ebbe belebukott a kormány és rendőrségi vizsgálat indult). A gavallérosan hitelező bankok arra számítottak, hogy a bankközi piac bőséges likviditása és a külföldi anyabank fedezik a túlhitelezést. Sajnos, szeptemberben jött a válság első szele, mire a források kiszáradtak. Tehát a magyar bankok kritikus forráshiánya volt a nyaktörő kamatajánlatok igazi oka. Ezzel ugyanazok a bankok, amelyek a nagy alapok kezelői mögött álltak tulajdonosként, kiszivattyúzták a likvid eszközöket az alapokból, ahol csak az ingatlanok maradtak.

November 7-én a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) 10 forgalmazási napra minden nyílt végű ingatlanalapot felfüggesztett. Ez amúgy törvénysértő volt, mert csak 10 naptári napra volt joguk aszerint a törvény szerint, amelynek ezzel a rendelkezésével még soha nem éltek. A felfüggesztő határozat indokolása soha nem került nyilvánosságra. Így az érintettek a sajtóból értesülhettek arról, hogy ez állítólag a "befektetők érdekében" történt (erre még visszatérek). Az is sajátos, hogy ez a felfüggesztés azokra az alapokra is vonatkozott, amelyek "köszönik, jól vannak" (ilyen pl. az azóta is kifogástalan likviditással és hozammal működő Erste Bank alapja). A felfüggesztés ideje alatt az alapkezelők a PSZÁF-nak -nyilván a befektetők érdekében hozott:) - utasítására a korábbi visszaváltási határidőket T + 3 forgalmazási napról T + 90 forg. napra - ami több mint négy hónapot jelent - módosították (amire eddig is joguk volt nagy összegű, pl. százmilliós egyedi visszaváltás esetén).
A felfüggesztés november 24-én járt le. Az előzőkből láthatóan az, aki a felfüggesztést követően megbízást adott a visszaváltásra, majd áprilisban juthat a pénzéhez (illetve annak maradványához, de erről később). Van tisztességes szándékú kivétel is: az Erste Bank 31 napra fizet, mégpedig a korrekt értéket. De nem is ez a hosszú határidő a legnagyobb gazemberség (bár annak, aki ebből a megtakarításból szeretett volna karácsonyi ajándékot vásárolni, lehet, hogy más a véleménye). Hanem az, hogy a visszaváltás a kifizetés napján érvényes eszközértéken történik! Tetszik érteni: november 24-én eldöntöm, hogy kiszállok, és majd áprilisban megtudom, mennyit ér még a befektetésem! Ezt a tőzsdén opciós kereskedésnek hívják. Azaz a tájékozatlan kisbefektetőkből egy csapásra spekulánsokat csináltak! Persze a 125 nap lejárta előtt visszakozni is lehet - kivéve, ha az alap közben zárt végűvé alakul át, amit a november végéig hatályos törvény szigorúan tiltott. De ez már a következő felvonás:

A csodás véletlenek egybeesésének köszönhetően éppen november 24-én, amikor a felfüggesztés lejárt, hatályba lépett a tőkepiaci törvény módosítása, méghozzá visszamenőleges hatállyal, tehát a már létező befektetésekre is érvényesen. Ez olyan további "örömhírekkel" szolgált a befektetőknek, hogy az alapok további 180 napra felfüggeszthetők, vagy akár zárt végűvé is alakulhatnak (ez utóbbi esetben a befektető több évig nem juthat a pénzéhez). Az csak a tortán a hab, hogy a törvénymódosítást ügyesen "becsomagolták" egy egész másról szóló jogszabályba. Magam - hírét véve ennek a vicces folyamatnak - e-mailben kértem a köztársasági elnök urat, hogy fontolja meg az aláírást, vesse be ilyenkor szokásos alkotmányos érzékenységét - sajnos hiába. Merthogy e törvény számos rendelkezése alkotmányellenes - legalábbis sokunk szerint. Vonatkozó beadványom már az Alkotmánybíróságon van.

A következő fejezet - aminek előre látásához nem sok fantázia kellett - most van folyamatban. Az Alapkezelők és a PSZÁF "szakértői" még decemberben is óriási médianyilvánosságot felhasználva osztották meg azt az örömhírt, hogy senkinek nincs oka aggodalomra, mert a pénze a legjobb helyen van. Ehhez képest a legtöbb alapkezelő már eddig is brutális leértékeléseket hajtott végre az ingatlan-portfoliójában, annak ellenére, hogy azt semmilyen ingatlanpiaci körülmény - eddig - nem indokolta. Így sikerült pl. a Raiffeisen alapjának eszközértékét 19 nap alatt csaknem 20 %-kal csökkenteni úgy, hogy most a 2006 áprilisi szinten van (tehát ha valaki ez után szállt be az alapba, nemcsak hogy hozamra nem számíthat, hanem betett tőkéjének egy részét is elveszíti). Csak hivatkozom a bevezetőre: az alapokat egy éves minimális futamidőre ajánlották - sőt ajánlják jelenleg is - a forgalmazók. A többiek (Pl. OTP, CIB, Budapest Bank, Európa, stb) befektetői sem jártak jobban. Amúgy miért ne történne leértékelés - hiszen a befektetések be vannak fagyva, az alapkezelők azt tesznek velük, amit akarnak (erről két hasonlat is eszembe jut: az egyik a kecske és a káposzta esete, a másik még morbidabb: mintha az utcáról tehetetlenül nézném, hogyan ég le a házam). Érdekes módon az Erste alapja itt is kivétel: úgy látszik, oda nem "gyűrűztek be" az amúgy nem létező ingatlanpiaci hatások, merthogy ezen alap egyáltalán nem hajtott végre leértékelést.

Összefoglalva: az állami segítséggel "foglyul ejtett" befektetők tehetetlenül nézik, hogyan olvad el napról napra megtakarításuk értéke, anélkül, hogy bármit tehetnének. Mindez - a PSZÁF szerint - a "befektetők érdekében" történik. Azok a bankok, amelyek az egészet előidézték, köszönik, jól vannak.

Forrás: Csakigazat - Hajdú Miklós blogja

*Ajánlott könyv: Ingatag alapok. Csak a neten kapható, vagy a KÖSZ tagjaitól, ha ismersz valakit a környezetedben.

Koncentrálom az erőimet

Ezentúl 7 blog helyett csak 2 fut a friss hirekkel az ingatlanalapokkal. Ez a legfontosabb:

http://bankok.try.hu

Szintén koncentrálom a kutatásokat két személyre, akiknek a legnagyobb szerepe lehetett a botrányos helyzethez vezető döntés kierőszakolásában. A november 7-i felfüggesztésről szóló PSZÁF-döntésről, majd a vicc kategóriájába eső törvény módositásról beszélek:
1. helyen: Felcsuti Péter
2. helyen: Farkas István
Kérem, ha bárki bármit tud nevezett személyekről, különösen erről a macrogammás-kistarcsai leletről, az jelentkezzen. Informáctoraimat természetesen bizalmasan kezelem.
A belső oldalon közben a tüntetésről folyik a vita és hamarosan ezzel kapcsolatban szavazás lesz.

A média hallgat rólunk továbbra is, mint a csuka. Még a javaslatainkat semk közölték sehol!

Marad a net. Készitettem egy továbbadásra érdemes videó sorozatot, amely remélhetőleg sok emberhez eljut, és pótolja valamennyire a sajtó cinkos hallgatását.
Segits benne, ha tudsz!

Ezt a linket kéne terjeszteni:
http://youtube.com/karosultak

Nem károsult támogatók kérem, itt regisztráljanak!

Figyelem! Határidők!


A PSZÁF által jóváhagyott Átalakulási Hírdetményben:

A befektetési jegy visszaváltási megbízások leadására nyitva álló időszak utolsó napja:......2009. március 25.

A befektetési jegy vételi megbízások leadására nyitva álló időszak utolsó napja:......2009. március 27.

A befektetési jegy visszaváltási megbízások elszámolásának napja (Átalakulási Elszámolási Értéknap):......2009. március 30.

A befektetési jegy visszaváltási megbízások pénzügyi rendezésének utolsó napja:......2009. április 01.

Az Átalakulás napja:......2009. április 02.

Ezek a határnapok minden Raiffesen Ingatlanalapos ügyfélre vonatkoznak, akár belelépett a KÖSZ!-be, akár nem.

Nagymamádnak szóltál?

Add tovább ezeket az információkat azoknak, akiknek szüksége lehet rá!

5 lépés a csatlakozás előtt!

A hírnév mint tulajdon a virtuális gazdaságban

A világszerte általánossá vált celeb-kultusz idején felette időszerű témát boncolgat a Yale Law Journal hasábjain Joseph Blocher írása.

A közgazdászok és jogelméleti szakértők régóta vallják, hogy a gazdaság nem működhet hatékonyan, ha a tulajdonjogokat nem határozzák meg pontosan. Újabban a kutatók figyelmét felkeltette legalább háromféle „virtuális" gazdaság is: az internetes gazdaság, amelyet olyan kereskedelemsegítő mechanizmusok testesítenek meg, mint az eBay és társai; az olyan virtuális világok gazdasága, mint a Second Life vagy a World of Warcraft, végül pedig a virtuális hírnéven (reputation) alapuló, a Facebook és a My Space webhelyekhez kapcsolódó gazdaság.

Az előbbi kettő általában a megszokott tulajdonformák cseréjével jár, ám a kutatóknak mindeddig nem sikerült pontosan meghatározni a hírnéven alapuló ismertségi gazdaság (reputational economy) alapját képező tulajdont - pedig a gazdaság azt bizonyítja, különösen virtuális formájában, hogy maga a hírnév, a reputáció - a társadalmi státusz és mások tisztelete - könnyen felfogható a tulajdon egy formájaként.

A virtuális hírnév-gazdaság azt mutatja, hogy a reputációt meg lehet szerezni, el lehet veszteni, lehet vele kereskedni, lehet védeni és meg lehet osztani, akárcsak a tulajdont - attól függetlenül is, hogy van-e független gazdasági értéke. Más szóval, vélekedik Joseph Blocher, a reputáció nem csupán értékes: ő maga az új Új Tulajdon (sic).

A szerző rámutat, hogy a különböző virtuális gazdaságok különböző tulajdonformákat teremtenek. Az első, amelyre az emberek legtöbbször utalnak, csupán az ismert tulajdonformák (könyvek, DVD-k, részvények, stb) más úton, a világhálón történő cseréjét jelenti. Az e.Bay, Amazon.com és társaik sokkal inkább javított továbbítási mechanizmust jelentenek, mint új tulajdonformát.

A Second Life-tipusú virtuális világokban új kérdések merülnek fel például a biztonságot, a gazdaságot és a megközelítési lehetőségeket illetően, mivel olyan virtuális tulajdonformák léteznek benne, mint például a Linden-dollár. Egyelőre még cseppfolyósak az ilyesfajta tulajdon szabályai, a vele kapcsolatos viták elbírálásának módszerei, és elmosódnak a határok e virtuális világok és a valódi világ között.

A harmadik típusú, hírnév-jellegű internetes gazdaság azonban a maga módján ugyanolyan fontos lehet, mint az előző kettő, ebben is szó van szerzésről, kereskedelemről és védelemről. A Facebook, a My Space és a pletyka-rovatok világában gyorsan státusz-vagyonokat lehet teremteni - és ezeket ugyanolyan könnyen és drámai módon el lehet veszteni. Sokak számára az ebben a világban elért siker ugyanolyan fontos lehet, mint a pénzbeli vagyon - sok ember élete virtuális közösségi portálok és blogok körül forog. Manapság sok ember számára fontosabb a Facebook-profilja, mint a beruházási profilja.

A hírnevet tulajdonformaként ennek ellenére még nem elemezték mértékadó kutatók. Ez nem jelenti, hogy a jogalkotás ne tekintené fontosnak a hírnév megóvását. Blackstone (William Blackstone brit jogász, 1723-1780 - Globusz.net) óta a törvény feladata a személy reputációját megóvni attól, hogy méltánytalan kárt okozzanak benne - innen ered a rágalmazási törvény fejlődése. A szellemi tulajdonról szóló szabályok is foglalkoznak a reputáció megszerzésével, lerombolásával és eltulajdonításával. A törvény azonban általában csak annyiban tekinti a hírnevet tulajdonnak, amilyen mértékben valós világi gazdasági értéke van, például amennyiben egy versenytárs árt egy márka hírnevének. Az ilyesfajta megközelítések nem tekintik magát a hírnevet tulajdonhoz hasonlónak - illetve csak akkor kezelik így, ha mérhető az értéke. Ezeknek a tudósoknak egyike sem javasolja a hírnév tulajdonelméletének kidolgozását, beérik azzal, hogy értékes dolognak tekintik a reputációt.

Joseph Blocher szerint azonban a közösségen belüli státusz elérésére tett erőfeszítéseket el lehet választani a pénzügyi és gazdasági haszontól, a hírnév-gazdaságnak nem kell egybeesnie (bár ez megtörténhet) a javak és a szolgáltatások gazdaságával. A Facebook rendszer tagjai gyakran versenyeznek abban, hogy minél nagyobb hírnévre tegyenek szert és jogosnak tekintik annak megóvását (például a pletykától vagy sértésektől), illetve megosztását (úgy, hogy barátaikat is meghívják a nagytekintélyű csoportba vagy más módon támogatják őket). Ezek a személyek birtokolják hírnevüket, akár hat ez a reputáció a valódi gazdaságban, akár nem.

Ez a megközelítés más helyzetekben is alkalmazható, például egy intézmény hírneve közösségi tulajdonnak tekinthető. Amikor például valaki egy tekintélyes egyetem tagjaként annak általa is élvezett státuszát arra használja - vagy arra a célra tulajdonítja el -, hogy legitimitást vindikáljon egy elfogadhatatlan állásfoglalásnak, ezt az intézmény közös státusza szenvedi meg, az összes többi tag kárára.

Miután a státuszt az egyéni tulajdon egy speciális formájaként határoztuk meg - írta Joseph Blocher - a virtuális hírnév-gazdaságot további alcsoportokra lehet osztani. A Facebook-szerű közösségi portálok jelentik az egyik modellt, a névtelen blogok és kommentárok a másikat. Az előbbiek jobban hasonlítanak az internetes gazdaságra, mivel az általuk teremtett státusz mind a világhálón, mind a valóságos világ hírnév-gazdaságában létezik. Az egyének saját nevüket használják ezeken a fórumokon és gyakran érintkeznek partnereikkel a reális világban is - így amennyiben valakinek a reputációját lerombolják a világhálós reputációs gazdaságban, hírnevét elveszti a valóságos világban is.

A névtelen, illetve álnéven író bloggerek és kommentátorok esetében az illetők online-státuszra tehetnek szert - sok esetben mások kárára - anélkül, hogy saját világi státuszukat elvesztenék. Bonyolult problémákat támaszthat, ha a kétféle hírnév-gazdaság találkozik, például a virtuális világ álnéven működő tagjai támadnak a világhálón saját nevükön jelentkező szereplőket, az online reputációs gazdaság tagjait. A névtelen támadókat ritkán lehet azonosítani, az általuk megtámadott személyek reputációs tulajdonában okozott kárt viszont nehéz pénzzel vagy bármiféle más „régi" tulajdonnal pótolni.

A tulajdont szabályozó törvények a földtől a szabadalmakig rendkívül részletesen írnak le és szabályoznak minden tulajdonformát, de amikor a hírnévről, egy olyan kincsről van szó, amelynek eléréséért és megvédéséért sok ember egész életében dolgozik - tanácstalanná válunk. A kutatók feladata lesz kidolgozni a hírnévvel kapcsolatos világos és alkalmazható normákat, illetve eldönteni, hogy vajon kell-e - és hogyan - jogszabályokkal érvényesíteni azokat - összegezi tanulmányát a szerző, aki írását a társadalmi státusz és a tulajdoni szabályok összefüggéséit tárgyaló nagyobb munkához szóló hozzájárulásként bocsátotta a folyóirat rendelkezésére.       

21,00-22,00 Ingatlanalapok - az elnökség tagjai közül a most csatlakozó "újak" jönnek, Szepes Róbert már biztosan.

22,00-23,00 Szigeti Balázzsal, a humanista mozgalom tagja, a mozgalomszervezés internetes lehetőségeiről (is) beszélgetünk.

23,00-24,00 között Honti László pszichológussal és Sebők Zsolttal, aki vállalatokat fejleszt a tiszta kommunikációról és arról, hogy milyen mentalitással lehet válsághelyzetben a veszély helyett a kínálkozó új lehetőségeket megragadni.

Új pénzügyi érdekvédelmi szervezet alakulta hétvégén

Megalakult a Banki Károsultak Önvédelmi Szövetsége. A KÖSZ az elmúlt két hónapban még informális keretek között működött: a nyílt végű ingatlanalapok károsultjait fogta össze, és elsősorban az ő érdekeik képviseletét tűzte ki célul. Tevékenységüknek köszönhetően szerdán az országgyűlés gazdasági bizottsága is foglalkozik a nyílt végű ingatlanalap befagyasztásának következményeivel, melyre a befektetők képviselőjeként az egyesület is hivatalos. Dr. Telkes József a károsultak honlapjának elindítója, az egyesület életre hívója nyilatkozott.

- Mi történt a KÖSZ első hivatalos összejövetelen, szombaton?

- Megalakult az egyesületünk. A károsultakat összefogó honlapon 560-an regisztráltak, az alakuló ülésre összesen 132-en jöttek el, a de voltak köztük olyanok, akik nem is látták még a weboldalunkat, máshonnan hallottak a Banki Károsultak Önvédelmi Szövetségéről. Mivel csak százfős termet béreltünk, ezért nem jutott mindenkinek ülőhely. Ezért voltak, akik még az alakuló ülés előtt - javaslatomra - hazamentek. Végül, első körben nyolcvankilencen léptek be az egyesületbe. Öt tagú elnökséget szavaztunk meg, engem választottak meg elnöknek.

- Mennyire volt egységes a tagság a különféle kérdésekben?

- Az elnökséget egyhangú szavazással választották meg. Többen kifogásolták, hogy az egyesület célja nem elég markánsan jelenik meg az alapító okiratban, nevezetesen, hogy azért tevékenykedjünk, hogy a nyílt végű ingatlanalapokba fektetett pénzüket veszteség nélkül kapjuk vissza. Ennél általánosabb volt a  megfogalmazás, ennek pedig az a praktikus oka, hogy nem akarjuk, hogy a cégbíróság visszadobja a kezdeményezést. Ugyanakkor, a KÖSZ egyik fő célja gyakorlatilag a nyílt végű ingatlanalapokba fektető banki ügyfelek kártalanítása. Egy radikálisabb szárny tüntetni akar az alapkezelők ellen. Ennél szerintem egy sokkal jobb ötlet is elhangzott, amit hamarosan a nyilvánosság elé tárok. A honlapunkon lesz olvasható az interneten, mint minden más hír, amely a KÖSZ-szel kapcsolatos. Abban megegyeztünk, hogy egyelőre nem választunk ügyvédet, mert nincs mit perelni. A szervezet tagsága minden hónap elején gyűlést tart, a későbbiekben felülvizsgáljuk ezt a döntést, ha szükséges.

- Elárulna pár részletet az egyesület terveiről?

- Hétfőn ülök le a BAMOSZ képviselőivel, szerdán pedig a Parlamentben tárgyalok a gazdasági bizottság ingatlanalapokkal foglalkozó ülésén. Az egyesület hivatalos megalakulása azt mutatja, hogy egyre komolyabb erőt képviselünk érdekvédelmi kérdésekben. A célunk most az, hogy áprilisig minél többen legyünk. Ekkor telik le elvileg az a kilencven forgalmazási nap, amely után a befektetőknek az alapkezelőktől kifizetik az ingatlanalapokba fektetett pénzüket. Most úgy tűnik, hogy elég rossz árfolyamon. Az alakuló ülésen sokan videóra is elmondták saját tapasztalataikat, hogy mekkora kárt okoztak nekik azzal, hogy felfüggesztették az ingatlanalapok kifizetését. Egy idősebb házaspár például a nyugdíjból félretett megtakarításait fektette be, amelyhez persze most nem férnek hozzá. A honlapunkon meg lehet nézni a videókat a károsultak történeteivel.

- Mennyiben konkurensei a Banki Hitelkárosultak Egyesületének?

- Semmiben. Míg ők a hitelesek érdekeit védik, mi a befektetőket képviseljük. Közös érdekeink vannak, nevezetesen, hogy ne legyenek 150 oldalas, átláthatatlan banki szerződések. Igaz, hogy mi kevesebben vagyunk a hiteleseknél, de a tagjaink, ezek „a takarékos népek” azok, akik a megtakarításaikat a bankokra bízták. Úgy hiszem, hogy a pénzintézeteknek sem érdekük, hogy minket (végleg) elijesszenek.

Honlapunk címe: www.help.try.hu Email: karosultak@gmail.com

*Természetesen örömmel válaszolok bármilyen kérdésre (+36-30-0207-3333) vagy emailen történő megkeresésre. (Közleményt nem adtunk a megalakulásról, a korábbiakat itt találod.)